Egy új élmény
Zoli: Minket vár a világ
bársony egeken ringat
téged hívlak te szép hercegnő
halld a szív szavát
Zoli: Véled mámorító
versenyt szállni a széllel
szőnyegünkön ma éjjel utunk
meséken visz át.
Zoli: Egy új élmény
suhanván felleg réteken
Csillagot szór itt fent, a végtelen
Mert végre itt vagy velem
Dóri: Egy új élmény
a látvány már elandalít
Kettesben szebb a táj és nincs határ
hisz véled mindig száz új élmény vár
Dóri: Könnyű szárnyakon száll
El se mondható érzés
Átcikázni nevetve
fénylő sötét égen át
Dóri: Egy új élmény.
Zoli: (Beleszédül az ész)
Dóri: Megélnék véled száz csodát.
Zoli: (De ne légy még túl merész)
Együtt: Légvárként omlik szét
a büszkeség
Dóri: Mert csak melletted vár az új világ.
Zoli: Egy új élmény.
oly tágra tár a láthatár
Együtt: Melletted bármi jő, csak egy a fő
Zoli: Minden percünk új élménnyel vár.
Solo
Dóri: Egy új élmény
Zoli: Egy új élmény. Megélnék véled száz csodát
Együtt: Légvárként omlik szét a büszkeség
Dóri: Mert vár egy új világ
Zoli: Egy új élmény
Dóri: (Csupa meglepetés)
Zoli.: Oly tágra tár a láthatár
Dóri: (Velünk vágtat az idő.)
Együtt: Melletted bármi jő, csak egy a fő
Dóri: Bármi jő
Zoli: Csak egy a fő
Dóri: Minden percünk
Zoli: Új élménnyel
Dóri: Vár
Zoli: Vár
Dóri: Egy új élmény
Zoli: Egy új élmény
Dóri: Mely hozzád hív
Zoli: Mely hozzád hív
Dóri: Utazzunk át
Zoli: Sok éjszakát
Együtt: Csak te meg én!
2. Miénk az éj
Zoli: Miénk az éj, csak kettőnké az éj.
Hisz itt vagy és a múlt, véget ér.
Dóri: Miénk, az éj, csak te vagy, és az én.
Bármit tégy több vagy már, bárkinél!
Együtt: Egy éj, és minden furcsa sejtés,
Beteljesít egy érzés, én tudtam ez vár rám!
Hisz eljöttél, s a föld míg tart az éj csillagként fönt száll!
Miénk az éj, oly végtelen, és mély
A sápadt hold, kigyúlt, tűzben ég!
Zoli: Miénk
Dóri: Miénk,
Zoli: Az éj
Dóri: Az éj
Együtt: S e tündöklő vad tényt,
Tékozló, őrültként szórja szét!
Fiú: A föld egy hely volt hol csak éltem,
F.L.: Egy cím s nem tudtam én sem,
Hogy miért van szükség rám!
De mától már egy szebb, és jobb világ,
Vár majd ránk, csak ránk!
F.L.: Jó éjt!
F.L.:Jó éjt!
F.L.: Csak álmodj, és ne félj!
F.L.: Vigyáz ránk az éj!
F.L.: Az éj!
. Én hogy szeressem őt, mondd?
Zoli: Én hogy szeressem őt, mondd?
Sorsom már az, mit ő mond.
Kell, hogy lásd a változást
Ez a néhány hét, érzem, átformált,
Csak tudnám bár, hogy miért! hogy miért!
Dóri: Úgy lüktet benn a kérdés:
Túl sok tán ennyi érzés?
Férfi ő miért lenne más?!
S annyi férfi volt már énvelem
Ő mindnél többet ér, több bárkinél.
Együtt: Úgy fognám át,
Úgy sírnék már
Vágytól szomjas szám súgná nevét
Százszor is, hogy ő is érezze már
Dóri: azt mi rám talált!
Együtt: Várj, csak azt ne hidd, hogy tréfa ez!
Együtt: Miért van így, tőle kérdezd!
Zoli: Nézz csak rá!
Dóri: Ez volnék én.
Együtt: A lány ki rég oly hűvös volt,
Eltűnt, messze jár, vissza sem tér.
Solo
Együtt: Vágy, lázas remény szédít és bánt
Ó, hogy rám talált
Dóri: Lásd, ha ő szólna így rólam
Zoli: Nézne rám, s hívna lázban
Dóri: Tán elvesznék, megriadnék
Együtt:Úgy vágyom őt!
Mindig csak őt! Egy szó, s fejem meghajtanám
Hisz bármit kérhet már,
Együtt: Kívánom őt!
Oroszlánkirály(betétdal)
Szóló szaxofon
Zoli: Itt, ahol csak veszthet a szív,
Hol minden út a semmibe hív.
A végső órán, így leltem rád.
Dóri: Mindabból, mi most hullik szét,
S mi tegnapig egy világ volt még.
Tűnő árnyék, őrizlek én.
Zoli: Nem kell már félned, csak ölelj át!
Elnyomja szívünk az ágyúk zaját
Zoli: Egy messzi álomvilág
Dóri: Egy dalt küld hozzánk.
Együtt: És szól egyetlen árva szaxofon,
Zoli: Egy szédült hang,
Dóri: úgy simogat
Együtt: Oly lágy, oly végtelen.
Kettőnkhöz szól, kettőnkért sír egy szaxofon.
Hát úgy ölelj, mint semmi más
Ne bánd ha közben széthull a világ.
Zoli: Létezik egy másik világ, Hol fontos vagy, hol senki sem bánt. Elviszlek én!
Dóri: Ó, bár vinnél!
Zoli: Azt hinnéd káprázat csak, mit látsz
Árnyékban éltél ott fényben jársz.
Együtt: Nem bolygat többé a csend, Hisz lelkünkben zeng. És szól, egyetlen árva szaxofon,
Egy szédült hang, úgy simogat
Oly lágy, oly végtelen.
Kettőnkhöz szól, kettőnkért sír egy szaxofon.
Hát úgy ölelj, mint semmi más
Ne bánd ha közben széthull a világ.
Dóri: Szép, mintha csak álmodnék.
Zoli: Nézd, ébren is látod még!
Együtt: Örökké, kettőnkért, holtunkig kísér.
Így szól,
Hát úgy ölelj, mint semmi más
S ne bánd ha közben széthull a világ.
|
|
Mint két gálya
Dóri: Szívünkben érzés meg erő, de van mit meg nem old!
Erős a hit bennünk látod, de minket fel nem old!
Vártunk tán csodát, ám de már nincs miért.
Közös út, ha volt is egykor, véget ért!
Fáradt gályák éjnek tengerén,
De a célunk már más, arra mész te, s erre én!
Kicsit összesodort az ár,
De a sors az elválaszt már,
És nincs kiút, és nincs már több remény!
Zoli: Ha mindig túl nagyra törsz, úgy az keveset se ér!
Dóri: Tán te vagy kishitű!
Zoli: Egymásra jól vigyáznunk, csak az legyen a cél!
Dóri: Milyen roppant egyszerű!
Együtt: Próbáld meg egyszer, és az én szememmel láss!
Akkor tán érthetnénk mégis majd egymást.
Fáradt gályák éjnek tengerén,
De a célunk már más, arra mész te, s erre én!
Kicsit összesodort az ár,
De a sors az elválaszt már,
Mondd, miért sápadt így el bennünk a fény?
Dóri: Te meg én, két gálya éjnek tengerén!
Zoli: Ne bánts hát, ne halyj el, ne dobj el,
Hisz szeretnélek én!
Dóri: De a célunk már más,
Zoli: Ne bánts hát!
Dóri: Zoli: Ne hagyj el, ne dobj el!
A magány nem segít!Arra mész te, s erre én!
Együtt: Kicsit összesodort az ár,
De a sors az elválaszt már!
Mondd, miért sápadt így el bennünk a fény?
Zoli: Ne dobj el!
Dóri: No, hidd el, ami elmúlt, nincsen már
|
|
Az élet az Úr!
Dóri: Ahogy felkel a Nap te is ébredsz
Szemed nyillik és dől a fény
Zoli: Csak téged vár ez a népes család
Gyere hát te is olvadj közénk
Dóri: Ha kész vagy már tedd amit bírsz
Ez a szép vidék mindenkié
Zoli: Hisz a Nap körbe jár fénye mindent elér
Az örök lét mi benned él
Együtt: Mert az élet az úr
Lelkünk szárnyaló
Rosszon győz a jó
És ez így való
És ha útra kélsz
Hidd el várnak téged
Hisz az élet
Az élet az úr
Solo
Dóri: Ha kész vagy már tedd amit bírsz
Ez a szép vidék mindenkié
Zoli: Hisz a Nap körbe jár fénye mindent elér
Az örök lét mi benned él
Együtt: Mert az élet az úr
Lelkünk szárnyaló
Rosszon győz a jó
És ez így való
És ha útra kélsz
Hidd el várnak téged
Hisz az élet
Az élet az úr
Lelkünk szárnyaló
Rosszon győz a jó
És ez így való
És ha útra kélsz
Hidd el várnak téged
Hisz az élet
Dóri: Élet
Együtt: Az élet az úr
Dóri: Hidd el várnak téged
Zoli: Mert az élet
Együtt: Az élet az úr
Nézz rám!
Zoli: Mondják jobb idő lesz,
néhány hét és itt a nyár!
Dóri: Nincs egy jó kabátod,
pedig minden éjjel fagy még, hideg van,
magadra is vigyázhatnál.
Zoli: Nem tudom, mit érzek,
de tőled más lett az egész!
Dóri: Én is megváltoztam, és már nem zavar, hogy nézel,
hogy itt vagy mellettem, és néha hozzám érsz!
Zoli: Amit mondanék, mind hazugság,
még soha nem kerestem erre szót.
Tudod az elveszettek nem tudják,
hogyan is kell kimondani a jót.
Dóri: Hát akkor
Együtt: állj elém, és nézz csak rám,
itt az arcom és ha kell, talán neked adnám,
állj elém és nézz meg jól,
már csak tőled függ, és bármi lehet az álmunkból!
Dóri: Mindent elvesztettem,
sokszor most is félek még!
Zoli: Nekem semmim sem volt,
csak egy elmosódott emlék, de érted azt hiszem,
Bármit megtennék!
Együtt: Amit megtanultam, mind hazugság,
aki vigyázott rám, már nincs velem,
és azt kívánom bárcsak tudnád,
hogy mit is érezhet a védtelen!
Hát akkor állj elém, és nézz csak rám,
itt az arcom, és ha kell, talán neked adnám,
állj elém, és nézz meg jól,
már csak tőled függ, és bármi lehet az álmunkból!
Dóri: Állj elém,
Együtt: és nézz csak rám,
itt az arcom, és ha kell, talán neked adnám,
állj elém, és nézz meg jól,
már csak tőled függ, és bármi lehet az álmunkból!
|
|
A szépség és a Szörnyeteg
Dóri: Ősi monda szól Tiszta és való
Két sors rögös út összeér a múlt s olvad már a hó
Zoli: Furcsa pillanat Hátrányból előny
Lelkük megremeg két ijedt gyermek
Együtt: Szépség és a Szörny
Vannak még csodák
Félre mind a but
Ragyog már a Nap és együtt szárnyra kap jövő és a múlt
Solo
Együtt: Vannak még csodák
Zoli: Félre mind a bút
Együtt: Ragyog már a Nap
Dóri: és együtt szárnyra kap
Együtt: jövő és a múlt
Dóri: Ősi monda száll Vén mint az idő
Együtt: Keserédes dal változást akar megváltóerő
Zoli: Kelj föl drága Nap
Dóri: Kelj föl drága Nap
Zoli: Áradj fényözön
Dóri: Ősi monda vár
Zoli: Párra hogy talál
Együtt: Szépség és a Szörny
Dóri: Ősi monda száll
Zoli: Egymásra talál
Együtt: Szépség és a Szörny
|
|
Valaki mondja meg!
Zoli: Madarak jönnek, madarak jönnek,
Halálesőt permeteznek.
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Fekete könnyel megvéreznek
Zoli: Madarak jönnek, madarak jönnek,
Halálesőt permeteznek.
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Fekete könnyel megvéreznek
Együtt: Valaki mondja meg, milyen az élet,
Valaki mondja meg, miért ilyen,
Valaki mondja meg, miért szép az élet,
Valaki mondja meg, miért nem?
Együtt: Valaki mondja meg, miért jó az ember,
Valaki mondja meg, miért nem,
Valaki mondja meg, miért lesz gonosszá,
Valaki mondja meg, miért nem?
Zoli: Madarak jönnek, madarak jönnek,
Halálesőt permeteznek.
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Fekete könnyel megvéreznek.
Együtt: Valaki mondja meg, kinek kell hinnem,
Valaki mondja meg, kinek nem,
Valaki mondja meg, ki hova érhet,
Milyen az íze az élet vizének?
Együtt: Valaki mondja meg, a hosszú évek
Miért tűnnek úgy, mint egy pillanat,
Valaki mondja meg mi az, hogy elmúlt,
Valaki mondja meg hol maradt?
Zoli: Madarak jönnek, madarak jönnek,
Halálesőt permeteznek.
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Fekete könnyel megvéreznek.
Együtt: Valaki mondja meg, hogyan kell élni?
Apám azt mondta ne bánts mást!
Valaki látta, hogy bántottalak már,
Valaki látta, hogy bántottál.
Együtt: Valaki mondja meg, miért vagyunk itt?
Anyám azt mondta, hogy boldog légy!
De anyám azt nem mondta miért nem e Földön?
Anyám nem mondta mondd miért!
Zoli: Madarak jönnek, madarak jönnek,
Halálesőt permeteznek.
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Fekete könnyel megvéreznek.
Zoli: Madarak jönnek, madarak jönnek,
Halálesőt permeteznek.
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Fekete könnyel megvéreznek
Zoli: Madarak jönnek, madarak jönnek,
Halálesőt permeteznek.
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Fekete könnyel megvéreznek
|
|
Csak ennyit kérek én
Zoli: Nincs több lázas rémkép
Mi vak sötétbe hív
Ne félj nem bánthat senki
Jöjj hozzám megpihenni
Rémült órák könnyét én felszárítom mind
Ne félj melletted állok csak egy szavadra várok
Dóri: Néz rám mindig ilyen égő szemmel
Érzem nem hagysz többé egyedül
Légy hát mellettem még élsz s még élek
Ölelj át és múlik már az éj
Csak ennyit kérek én
Zoli: Oltalmazlak mától nincs több rettegés
Nincs több lidérces álom
A két karom ha átfon
Dóri: Árnyak nélkül élni csak ennyit szeretnék
És még az kell, hogy itt légy, hogy elbújtass és megvédj
Zoli: Hát válassz társadnak még élsz s még élek
Mától nem bánt többé a magány
Szólíts Kedvesednek most és mindig
Ez után már mindig légy enyém Krisztine
Csak ennyit kérek én
Dóri: Válassz társadnak még élsz s még élek
Hívj s én többé nem hagylak el soha már
Együtt: Írd át lángbetűkkel sorsom könyvét
Dóri: Mondd, hogy szeretsz
Zoli: Ez nem nehéz
Együtt: Szeress csak ennyit érek én
Solo
Együtt: Ez után már mindig légy enyém
Szeress csak ennyit érek én
Néhány csepp eső
Dóri: Meggyógyít, ha így néz rám
Igy jó, már nem is fáj
És néhány csepp eső
Nekem már úgysem árt
Így jó, hisz itt van, átkarol
Egész testével óv.
Ne még, ne mozduljon!
Esőn, a virág szirmot bont.
Zoli: Te élni fogsz Ponin, Uram segíts!
Bár volna szó, mely téged meggyógyít!
Dóri: Csak tartson így a karjában,
Így fogjon át örökké!
Zoli: Adnék én száz életet!
Bár tudnám, hogy tegyem!
Ne félj, nem hagylak el!
Dóri: Csak néhány csepp eső,
S a múlt oly távol, messze már.
Hisz itt van, átkarol,
Egész testével óv,
S én karjai közt alszom el.
E néhány csepp eső, áldott legyen.
Az ég is tisztul már szólít a csend.
S a lélegzete melegén,
Szívem most hazatér.
Dóri: Meggyógyít, ha így néz rám
Zoli: Ne Ponin most ne beszélj!
Együtt: így jó már nem is fáj.
És néhány csepp eső, neked már nem is árt.
Zoli: Nézz rám!
Dóri: Hisz itt van átkarol,
Egész testével óv
Zoli: Én melletted leszek
Amíg csak el nem alszol
Dóri: S talán, ha elalszom
Esőn
Zoli: Esőn:
Dóri: A virág szirmot
Zoli: A virág szirmot bont.
|
|
Fény
Zoli: Baby, nézz most rám!
Te mindent láthattál,
Láttad azt, hogy küzdelem lett
Az életem, hogy egyszer
A fényben láss.
Dóri: De ez még nem minden,
Csupán a kezdet még!
Képzeld el, nagy címlap az ég,
S csillagként ott fenn:
Az én nevem nézd!
Együtt: Fény! (Fény!)
Szárnyára vesz majd
A hírnév.
Szólít egy hang:
Te is szállj! (Szállj!)
Átölelnék minden embert,
Hisz általuk lettem a sztár!
Fény! (Fény!)
Érzem, hogy éget, hogy átjár.
Így lesz ez már örökké!
Szállj! (Szálj!)
Láthatod majd, csak rám nézz!
Emlékezz rám, amíg élsz!
Zoli: Emlékezz! Emlékezz! Emlékezz! Emlékezz! Emlékezz! Emlékezz!
Solo
Zoli: Baby, ha itt a láz,
Csak taps kell, semmi más!
Együtt: Hát higyj bennem, és légy nagyon jó!
Zoli: Úgy szeress, hogy
Együtt: érezzem:
nincs is rá szó.
Dóri: Baby, a fénybe föl,
Nagy út a semmiből!
De egy nap mindent megkapok én,
S értem gyúl ki a fény!
Együtt: Fény! (Fény)
Szárnyára vesz majd
A hírnév.
Szólít egy hang:
Te is szállj! (Szállj!)
Átölelnék minden embert,
Hisz általuk lettem a sztár!
Fény! (Fény!)
Érzem, hogy éget, hogy átjár
Így lesz ez már örökké!
Szállj! (Szállj!)
Láthatod majd csak rám nézz!
Emlékezz rám, amíg élsz!
Zoli: Emlékezz! Emlékezz! Emlékezz!
Emlékezz rám
Emlékezz! Emlékezz! Emlékezz!
Emlékezz rám
Együtt: Emlékezz rám!
Együtt: Fény! (Fény!)
Szárnyára vesz majd
A hírnév.
Szólít egy hang:
Te is szállj!(Szállj!
Átölelnék minden embert,
Hisz általuk lettem a sztár!
Fény! (Fény!)
Érzem, hogy éget, hogy átjár
Így lesz ez már örökké!
Szállj! (Szállj!)
Láthatod majd, csak rám nézz!
Emlékezz rám amíg élsz!
Fény!
|
|
|
|